Az év...

Madara - cigánycsuk

Az MME 1979 óta választ ki évente egy-egy veszélyeztetett, különleges fajt, hogy felhívják rá a figyelmet. 2021-ben az év madara a verébnél is kisebb cigánycsuk lett, akit februárban jön vissza Magyarországra - a telet a Mediterráneumban tölti.

Azért, hogy apró méretét ellensúlyozza, általában magas kerítéseken, kóró és bokor csúcsán üldögél. A hím innen csicsereg vagy adja le a csuk-csuk jelző-és riasztóhangokat.

A cigánycsuk különböző rovarokat, pókokat, hernyókat eszik. Ezeket többnyire a talajon fogja meg, ahova fészkét is építi. Évente kétszer költ 4-7 tojást. Ez nem hangzik kevésnek, magyar állománya azonban 20 év alatt 54%-kal csökkent.

Elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság terjeszkedése tehet erről. Sorra tűnnek el a gazos-bokros élőhelyek, a rengeteg növényvédőszer miatt pedig egyre kevesebb és kevesebb rovart talál. Már az sokat segítene neki, ha a mezőgazdasági táblák szélét kezeletlenül hagynák, vagy nem égetnék fel a füves területeket.

A hermelinnel leggyakrabban talán Az arany iránytű című könyvben találkozunk; szabadon, de még az állatkertekben is ritka. Kerüli a településeket, és ha ez még nem lenne elég, éjszaka aktív. Télen barna bundája fehérre változik, ha sokáig van hó. A magyar hermelinek inkább nem bajlódnak a vedléssel - nálunk nincs elég hideg.

Mivel ragadozó, kisebb madarakat, rágcsálókat fogyaszt. Szántóföldön, mezőn, réten gyakori. Vízparton is előfordul; nemcsak gyorsan fut, de nagyon ügyesen úszik is.

Vakond- és hörcsögtanyákat foglal el, vagy egy falrepedésben készít magának kényelmes búvóhelyet.

Természetes ellensége a bagoly, róka, macska. Értékes bundája miatt gyakran az ember is elkapja. A rágcsáló- és rovarirtószerekkel, műtrágyával kezelt területeken képtelen megélni.