Barátság

Szürke az ég

Sötét a talaj

Alattam mélység

Magam maradtam

Nem látok semmit

Szemem letakarva

Egyedül lenni

Eddig ezt akartam

Hangok száguldanak

Valaki beszél

Nem tudom hol vannak

Kezem oda nem ér

Hangosan jönnek

Közelednek felém

Kizárnám őket

A félelem elér

Gyorsan jövő árnyék

Futni akarok

De amint felállnék

A mélybe zuhanok

A rettegés elfog

Nem szaladhatok

Hangtalan sikoly

Sírva fakadok

Lassan elkezdek

Beletörődni

Az érzés nem ereszt

Meg fogok törni

De aztán jön ő

És szorosan fogva

Visszahúz mélyről

Oda ahol voltam

Eltűnik a szurdok

Fent tart és nem ereszt

Ettől fogva tudom

Végig mellettem lesz.